A földgázbeszerzés miatt 1,2 százalékkal magasabb lehet a hiánycél, de nem zárható ki, hogy ezzel együtt is tartható a 4,9 százalék. A hazai gazdasági idén még 4 százalékkal bővülhet, de jövőre csak 1 százalék körül alakul ez az érték a miniszter szerint.
A GDP 6,8 százaléka volt a kormányzati szektor hiánya 2021-ben, az államadósság 76,8 százalékosra csökkent. Az év utolsó három hónapjában indult meg a nagy osztogatás, akkor 1728 milliárd forinttal nőtt a hiány.
A kormányfőjelölt Varga Mihályra hivatkozik, aki szerint költségvetési kiigazításra lehet szükség.
Erre utalt sajtóértekezletén Paolo Gentiloni. Az Európai Unió pénzügyi biztosa szerint elképzelhető, hogy az Ukrajna elleni háború miatt nem vezetik be újra a maastrichti kritériumokat január elsején, mert ezzel nehéz helyzetbe hoznák az egész Európai Uniót.
A hitelek megújításának drágulása miatt idehaza kevesebb pénz jut az infrastrukturális fejlesztésekre, az egészségügyre, oktatásra, innovációra, szociális védelemre.
A világpiaci árak drágulása, a chiphiány és a turisták elmaradása okozza a legtöbb problémát a magyar gazdaság számára, nem a kormány lépései – magyarázta a pénzügyminiszter.
A jövő héten érkezik a részletes tájékoztató az államháztartás október végi helyzetéről, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) publikálja a harmadik negyedévi beruházási adatokat.
A gazdasági fellendülés időszakában fiskális intézkedések meghozatalát javasolja az Európai Bizottság a tagállamoknak. A testület a szokásos tavaszi gazdasági csomagjában arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyreállítási alapból hamarosan meginduló támogatások jótékony hatásaira építhetnek a kormányok.
Az év végi pénzszórás akkora negyedéves hiányt okozott, amilyen még egyszer sem volt, mióta vezetik a statisztikákat. A kormány úgy értékeli a számokat: ellenállóbb a gazdaságunk az EU átlagánál.
Míg tavaly úgy zárt 5548 milliárdos államháztartási hiánnyal a kormány, hogy a költségvetési törvény csak 367 milliárdot engedélyezett volna, idén már a törvény is lépést tarthat a dagadó hiánnyal. A törvénymódosításra a tavaszi parlamenti ülésszakban kerülhet sor.
Ágazati különadók mögé rejti megszorító csomagját a kormány, és arra is ügyel, hogy a terheket ne a favoritjai nyögjék. Az unortodox Robin Hood ráadásul a leggazdagabbak közé szórja a beszedett 800 milliárdot.
Az éves hiánycél 83 százalékánál tartunk négy hónap után.
Eljött a választás ideje, miközben egyre világosabban látszik, hogy akárki lesz kormányon néhány hét múlva, a háborús helyzettel, az elszabaduló árakkal, és persze azzal is meg kell küzdenie, hogy a Fidesz óriási osztogatásba fogott az elmúlt hónapokban. Az oroszok és a nyugatiak eközben azon huzakodnak, hogy lehet-e a szerződéseknek ellentmondva rubelben kérni az orosz gáz árát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Érdemes bekapcsolniuk az öveket a hitelben úszó magyaroknak: a romló piaci környezet érzékenyen érintheti a szerződéseiket. Júniusban jöhet az első nagy pofon.
Ahogy az előző években már megszokhattuk, az év utolsó napjaiban százmilliárdok mennek közelebbről meg nem határozott állami vállalatoknak, és persze nem maradtak ki a határon túli támogatások meg az egyházak sem. A kormány tavasszal felemeltette az országgyűléssel a hiánycélt, az adóbevételek pedig a vártnál sokkal jobban teljesültek, így több pénzt lehetett elkölteni.
Már látszik annak a hatása, hogy óriási költekezésbe kezdett a kormány.
A koronavírus-járvány miatt Brüsszel felfüggesztette a stabilitási paktumot, amely a költségvetés hiányát és az államadósságot szabályozza az eurozónában, de várhatóan 2023 januárjában újraindul a rendszer. Franciaország lesz az unió soros elnöke január elsejétől, Emmanuel Macron elnök pedig választási év előtt áll.
A gazdaság újraindulására tekintettel a Pénzügyminisztérium eredményként értékeli a magas hiányt.
A bevételek is nőttek 2020-hoz képest, de a kiadások még jobban, így az államháztartás önkormányzatok nélküli része május végére már 1,3 ezer milliárd forintos mínuszban volt.
Az EU soros elnökeként hozhatja elő Franciaország a költségvetési szabályok felülvizsgálatát. A válságok és az ezeket követő állami támogatások dogmatikussá tették a Maastrichtban felvázolt Európát, a Covid-válság pedig még inkább egyértelművé tette a szabályzat és a valóság közti eltérését – írja a Le Monde.
